Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

A gyülekezet története

Stockhammer Ferdinánd földesúr telepítette a német ajkúakat az 1800-as évek elején Mezőberényből Gyomára. Néhány család Elekről és Soltvadkertről is áttelepült. Foglalkozás szerint: birtokosok, iparosok, földművesek voltak. Ingyenes házhelyet és földet kaptak kertnek a betelepülők. Az evangélikusokat eleinte a mezőberényi német lelkész, Oertel Zakariás gondozta. Telket kaptak a templom, az iskola, a parókia és a tanítói lakás részére, valamint ezek fenntartására 70 ha földet. 1835-tól már saját anyakönyvet vezetnek.

Első önálló lelkészük, Czuker Sándor 1840-tóI 1867-ig szolgált itt. 1854-ben 100 000 téglát vettek a templom építéséhez, amelyet 1861-ben építettek és1862-ben avattak fel. Ez a dátum látható templomkapunk fölött. A padok, az oltár, az oltárkép, a faragott szószék, minden elkészült, az orgona, a toronyóra, az első harangok is.

1867-tóI 1904-ig Schulcz Jenő volt a lelkész. 1887-ben a zsindelyes templomtető kigyulladt, és minden berendezés porrá égett. Mindent újjá kellett építeni. Nagy adakozás indult egész Magyarországon. Nemcsak a békési evangélikus gyülekezetekben adakoztak, hanem a ma Romániában lévő Nagylak, Szemlak, a Jugoszláviában lévő Újvidék, a ma Ausztriában lévő gyülekezetek is gyűjtöttek, úgy, mint határainkon innen. Így sikerült újjáépíteni a templomot. 1883-ban épült a parókia, 1890-ben készült el az orgona, 1897-ben az iskola, 1905-ben pedig a tanítói lakás. 1887-ben temetői földet vettek, 1890-ben epreskertet vásároltak.

1905 és 1912 között Hajts Bálint, 1912-től 1942-ig Feiler Ernő szolgált Gyomán.1914- ben a templomtető rézfedést kapott, mert a forgószél letépte a tetőt. Nem múltak el nyomtalanul a világháború évei sem. Nemcsak a férfiak távoztak családjuk köréből, s maradtak oda, mélységes bánatot hagyva maguk után, hanem elkövetelték az orgonasípokat és a nagyobb harangot is. 1922-ben új harangot vásároltak, 1923-ban új orgonasípokat.

1943-tól 1954-ig Szabó Kálmán volt a lelkész. A nemzetiség megtartó erői a nyelv és a vallás, amelyhez azok, akik fenn akartak maradni, makacsul ragaszkodtak. A német nyelv oktatása az iskola államosítása után elmaradt, a nemzetiség gyökerei elszakadtak. Tudását, kultúráját, amelyet hozott egykor, beolvasztotta a környezete.  A háborút követő német ellenes hangulat, a kollektív felelősségre vonás tovább csonkította a gyülekezetet. A II. világháború által erősen megtépázott, majd meggyalázott németeknek elvették földjét, házát, vagy kitelepítették otthonából.  Az életükkel nemcsak a katonák fizettek, hanem nők és férfiak, akiknek kezében sohasem volt fegyver, akiket a Szovjetunió újjáépítésére elhurcoltak, Sohtiban és Novosohtiban dolgoztak sokan 5 esztendeig is. A további megtorlásoktól félve, mivel az evangélikusság Gyomán egyet jelentett a németséggel, sokan ezt nem vállalták.

1954 és 1977 között Sáfár Lajos végezte a lelkészi szolgálatokat.

Azt követően a szomszédos gyülekezetek lelkészei szolgáltak itt helyettesként, közel negyven éven át nem volt a gyülekezetnek helyben lakó lelkésze. 1977 és 1981 között Reisz György Mezőtúrról végezte a lelkészi teendőket, 1982 és 1988 között Csepregi Zsuzsanna Mezőberényből, 1988 és 2002 között a kondorosi lelkészek: 1990 és 1998 között Sztojanovics András, 1998 és 2001 között Kondor Péter, 2001 és 2002 között pedig Tuska Tibor. 2002. augusztusától Mezőtúrról jártak át a lelkészek, hogy a szolgálatokat elvégezzék: 2002 és 2006 között Horváth Zoltán Olivér, 2006–tól Domokos Jenő, 2007 és 2014 között Kocsik Mónika.

2014-től Fülöp Mónika a lelkész, így hosszú idő után újra lett helyben lakó lelkésze a gyülekezetnek. 2016-17-ben a parókia és gyülekezeti terem megújult és duplájára bővült az alapterülete. A templom toronyórája GPS navigációs műhold segítségével sugárzott órajel segítségével mutatja az időt. Megújult a templom teteje és összegyűlt a pénz a belső festésre, ill. szigetelésre. A politikai rendszer lehetővé tette, hogy újra beinduljanak a hittan órák.

2021-től Tuska Tibor helyettes lelkész vette át a lelkészi szolgálatot.

A Gyomai Evangélikus Egyházközség a múltban erős volt.  Az államosítással, a nyelv- és vallásoktatás megszüntetésével alapjaiban és anyagi erejében gyengítették meg. Létszámát tekintve a településen belül a harmadik helyen álló felekezet a német ellenes társadalmi hatások következtében hívei számát tekintve az államosítás idején erősen megfogyatkozott. Templomunk és gyülekezeti termünk kapuja azonban mindenki számára nyitva áll!


 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
2020. február »
február
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829