A gyülekezet története

Stockhammer Ferdinánd földesúr telepítette a német ajkúakat az 1800-as évek elején Mezőberényből Gyomára. Néhány család Elekről és Soltvadkertről is áttelepült. Foglalkozás szerint: birtokosok, iparosok, földművesek voltak. Ingyenes házhelyet és földet kaptak kertnek a betelepülők. Az evangélikusokat eleinte a mezőberényi német lelkész, Oertel Zakariás gondozta. Telket kaptak a templom, az iskola, a parókia és a tanítói lakás részére, valamint ezek fenntartására 70 ha földet. 1835-tól már saját anyakönyvet vezetnek.

Első önálló lelkészük, Czuker Sándor 1840-tóI 1867-ig szolgált itt. 1854-ben 100 000 téglát vettek a templom építéséhez, amelyet 1861-ben építettek és1862-ben avattak fel. Ez a dátum látható templomkapunk fölött. A padok, az oltár, az oltárkép, a faragott szószék, minden elkészült, az orgona, a toronyóra, az első harangok is.

1867-tóI 1904-ig Schulcz Jenő volt a lelkész. 1887-ben a zsindelyes templomtető kigyulladt, és minden berendezés porrá égett. Mindent újjá kellett építeni. Nagy adakozás indult egész Magyarországon. Nemcsak a békési evangélikus gyülekezetekben adakoztak, hanem a ma Romániában lévő Nagylak, Szemlak, a Jugoszláviában lévő Újvidék, a ma Ausztriában lévő gyülekezetek is gyűjtöttek, úgy, mint határainkon innen. Így sikerült újjáépíteni a templomot. 1883-ban épült a parókia, 1890-ben készült el az orgona, 1897-ben az iskola, 1905-ben pedig a tanítói lakás. 1887-ben temetői földet vettek, 1890-ben epreskertet vásároltak.

1905 és 1912 között Hajts Bálint, 1912-től 1942-ig Feiler Ernő szolgált Gyomán.1914- ben a templomtető rézfedést kapott, mert a forgószél letépte a tetőt. Nem múltak el nyomtalanul a világháború évei sem. Nemcsak a férfiak távoztak családjuk köréből, s maradtak oda, mélységes bánatot hagyva maguk után, hanem elkövetelték az orgonasípokat és a nagyobb harangot is. 1922-ben új harangot vásároltak, 1923-ban új orgonasípokat.

1943-tól 1954-ig Szabó Kálmán volt a lelkész. A nemzetiség megtartó erői a nyelv és a vallás, amelyhez azok, akik fenn akartak maradni, makacsul ragaszkodtak. A német nyelv oktatása az iskola államosítása után elmaradt, a nemzetiség gyökerei elszakadtak. Tudását, kultúráját, amelyet hozott egykor, beolvasztotta a környezete.  A háborút követő német ellenes hangulat, a kollektív felelősségre vonás tovább csonkította a gyülekezetet. A II. világháború által erősen megtépázott, majd meggyalázott németeknek elvették földjét, házát, vagy kitelepítették otthonából.  Az életükkel nemcsak a katonák fizettek, hanem nők és férfiak, akiknek kezében sohasem volt fegyver, akiket a Szovjetunió újjáépítésére elhurcoltak, Sohtiban és Novosohtiban dolgoztak sokan 5 esztendeig is. A további megtorlásoktól félve, mivel az evangélikusság Gyomán egyet jelentett a németséggel, sokan ezt nem vállalták.

1954 és 1977 között Sáfár Lajos végezte a lelkészi szolgálatokat.

Azt követően a szomszédos gyülekezetek lelkészei szolgáltak itt helyettesként, közel negyven éven át nem volt a gyülekezetnek helyben lakó lelkésze. 1977 és 1981 között Reisz György Mezőtúrról végezte a lelkészi teendőket, 1982 és 1988 között Csepregi Zsuzsanna Mezőberényből, 1988 és 2002 között a kondorosi lelkészek: 1990 és 1998 között Sztojanovics András, 1998 és 2001 között Kondor Péter, 2001 és 2002 között pedig Tuska Tibor. 2002. augusztusától Mezőtúrról jártak át a lelkészek, hogy a szolgálatokat elvégezzék: 2002 és 2006 között Horváth Zoltán Olivér, 2006–tól Domokos Jenő, 2007 és 2014 között Kocsik Mónika.

2014-től Fülöp Mónika a lelkész, így hosszú idő után újra lett helyben lakó lelkésze a gyülekezetnek. 2016-17-ben a parókia és gyülekezeti terem megújult és duplájára bővült az alapterülete. A templom toronyórája GPS navigációs műhold segítségével sugárzott órajel segítségével mutatja az időt. Megújult a templom teteje és összegyűlt a pénz a belső festésre, ill. szigetelésre. A politikai rendszer lehetővé tette, hogy újra beinduljanak a hittan órák.

2021-től Tuska Tibor helyettes lelkész vette át a lelkészi szolgálatot.

A Gyomai Evangélikus Egyházközség a múltban erős volt.  Az államosítással, a nyelv- és vallásoktatás megszüntetésével alapjaiban és anyagi erejében gyengítették meg. Létszámát tekintve a településen belül a harmadik helyen álló felekezet a német ellenes társadalmi hatások következtében hívei számát tekintve az államosítás idején erősen megfogyatkozott. Templomunk és gyülekezeti termünk kapuja azonban mindenki számára nyitva áll!